🎁 Idén ajándékozz valami igazán különlegeset! 🎁

Van olyan családtagod, barátod, akinek sosem tudod, mit adj? Te olyat szeretnél, ami illik hozzá, aminek értéke van, s nem csak egy kacat?

Idén három különböző lehetőséget is ajánlok Neked:

  1. Mese.Habbal könyv + 5.000 Ft-os utalvány, mely 2018. március 31-ig felhasználható hipnoterápiás ülésen. Ára: 3490 Ft,- + 450 Ft,- postaköltség.
  2. Ajándékutalvány: Hipnoterápiás ülésre + Mese.Habbal. könyv ajándékba. 14.990 Ft,- , mely 2018. március 31-ig felhasználható,
  3. Ajándékutalvány: 15.000 Ft,- értékben, mely felhasználható egy alkalmas hipnoterápiára, mely 2018. május 31-ig felhasználható

Neked melyik a kedvezőbb? Szeretnéd a könyvet is, és a terápiát is? A könyvet elajándékoznád, de Te jönnél hozzám? Válaszd bármely csomagot, a megajándékozott biztosan örülni fog, hiszen ez nem mindennapos meglepetés!

Fontos: Minden esetben a fizetés előreutalással történik, ezért kérlek mielőbb add le megrendelésed, hogy odaérjen időben az utalvány/könyv! Írj e-mailen, vagy akár facebookon privát üzenetet!

Hegyi Éva Mónika
30/471-0701

Depresszió

A depresszióról, ahogy azt elvárják

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség. Közel 1 millió embert érint Magyarországon. Habár bármely életkorban kialakulhat, a legvalószínűbb kezdet a 20-as évek közepére tehető.

Az európai felnőtt lakosság közel 7% szenved súlyos depresszióban és további 9%-nak vannak kevésbé súlyos depresszív tünetei.

Nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál. Tény, hogy minden nyolcadik nő élete során számíthat a kialakulására.

Az általánosságban említett depresszió az úgynevezett hangulatzavarok körébe tartozik. A hangulatzavarokat elsősorban az érzelmek és érzések zavara jellemzi. A zavar emelkedett hangulat vagy boldogtalanság formájában nyilvánulhat meg.

E két szélsőség alapján két tünetcsoport különböztethető meg; a mánia és a depresszió. A mennyiben csak a depresszió tünetei jelentkeznek, úgy azt un. unipoláris-, míg a két szélső állapot közötti ingadozás esetén un. bipoláris (mániás-depressziós állapotról beszélünk.

Három fázisa: a könnyű, a nehéz és a súlyos.

Kihat a testre, a lélekre és a szellemre. Általában bátortalansággal kezdődik, reménytelenségbe megy át és kétségbeeséshez vezet, ha a gondolati sémák ugyanazok maradnak. Ha a kétségbeesést eléri, akkor odáig juthat az ember, hogy tejesen elveszíti a valósággal való kapcsolatát.

Bármi kiválhatja, ami mélyen érint valakit. Elvesztése egy szeretett személynek, egy szerelem véget érése, egy munkahely megszűnése, és még sorolhatnám.

Nem más ez, mint felgyorsult világunk modern betegsége. Rögtön kreált is rá mind a gyógyszeripar, mind az orvostudomány antidepresszáns gyógyszereket, rengeteg nem kívánt mellékhatással. Ráadásul teljes gyógyulást nem hoznak. Mivel az embert nem egységében szemlélik, csak tüneti kezelésre tudnak berendezkedni. A gyógyszerek az agy belső, funkcionális működésére hatnak, magát a betegséget nem gyógyítja.

Hogy milyen eredménnyel?

Egy bennfentes, John Virapen szavai álljanak itt, akinek több mint 35 éves gyógyszeripari tapasztalata van.

„…A Strattera nevű gyógyszert már engedélyezték a gyerekek számára. Hatóanyaga – akárcsak a Prozac-é képes arra, hogy gátolja az ingerületátvivő anyagként működő szerotonin visszavételét az agyi idegsejtekbe. Mi mondható róla?

Nem kiegyensúlyozott szerotoninszint = depresszió/hiperaktivitás.
Kiegyensúlyozott szerotoninszint = boldogság/nincs hiperaktivitás.

Sokat lehetett hallani arról az ostobaságról, hogy kapcsolat van a szerotoninszint és a depresszió között. Az agyban ugyanis nincs rendellenes szerotoninszint. Az olyan összetett jelenségeket, mint a depresszió vagy a hiperaktivitás, melyeknél koncentrációról esik szó, nem korlátozhatók egyetlen agyi anyag mennyiségére. Még ha az említett gyógyszerek használhatatlanok is, attól még veszélyesek. Nem közölt vizsgálatok és függetlenszakértők véleménye szerint a szerotonin visszavételét szelektíven gátló szerek használhatatlanok ugyan, ám növelik az öngyilkosság kockázatát.

Nem én festek ördögöt a falra….A Gyógyszereket és Egészségügyi Termékeket Szabályozó Ügynökség nem közölt vitaanyaga 130 öngyilkossági kísérletet említ, amelyet egy hónap alatt (2005.szeptember 23-a és 2005. október 25-e között) követtek el. A továbbiakban 766 spontán szívműködési zavarról, 172 májkárosodásról és 20 öngyilkosságról olvashatunk…

…2006 végén részt vettem egy konferencián, amelyet a Zöldek rendeztek Berlinben. Arról esett szó, hogyan lehet kisgyerekeket tesztelni lehetséges pszichiátriai betegségek szempontjából…A kérdést alaposan megtárgyalták, és a gyógyszeripar és a politikusok egyetértettek a kivitelezhetőségében.

…Mostanában új formája körvonalazódik a gyerekkori „mentális” betegségek nemzeti tesztelésének…Allan Jones trójai falónak nevezte a programot. A faló belsejében a gyógyszeripar új készítményei lapulnak…az iskolák kulcspozícióban vannak…ez hatalmas piac…az adatokat egyszerű kérdőívekkel gyűjtik. Ilyesmi szülői beleegyezés nélkül nem végezhető, de itt megint bevetnek egy trükköt. A kérdőívet csak akkor kell kitölteni és leadni az iskolának, ha a szülő ellenzi a szűrési eljárást. Ha viszont a gyerek nem tölti ki a kérdőívet, azt szülői belegyezésként értelmezik. Passzív beleegyezésnek nevezik. …A szülők kirekesztése…A tizenévesek szűrési programjában részt vevők egyik kezükben édességgel, másikban pedig tollal ülnek, és igeneket vagy nemeket jelölnek be olyan kérdésekre, mint az alábbiak:

  • Volt olyan időszakod, amikor semmi sem volt mulatságos, és semmi iránt sem érdeklődtél?
  • Volt olyan időszakod, amikor semmit sem csináltál jól?
  • Volt olyan időszakod, amikor úgy gondoltad, hogy nem nézel ki olyan jól és nem vagy olyan okos, mint mások?
  • Milyen gyakran dühösek rád a szüleid a viselkedésed vagy az érzéseid miatt?
  • Gyakran vagy ideges, ha mások előtt kell bizonyos dolgokat csinálnod?
  • Gyakran aggódsz sportesemények miatt?
  • Próbáltál-e az elmúlt évben öngyilkosságot elkövetni?
  • Gondolsz-e öngyilkosság elkövetésére?
  • Komolyan gondolsz-e öngyilkosság elkövetésére?
  • Gyakran gondolsz-e öngyilkosság elkövetésére?
  • Volt-e valaha öngyilkossági kísérleted?

Szerintem az ilyesmi hipnotikus szuggerálás, hipnotizálás. Hiszen ezek a kérdések arra késztetik az embert, hogy intenzíven elgondolkozzon az öngyilkosságról.

…A kérdésekre adott válaszok alapján az orvos különböző diagnózisokra gondolhat.

Szociális szorongásos zavar?
Pánikbetegség?
Szorongás?
Kényszerképzetes zavar?
Aktív öngyilkossági gondolat?
Passzív öngyilkossági gondolat?

…A kérdőív eredményei és az orvosi diagnózis alapján kezdődhet a kezelés. Milyen kezelés? Gyógyszeres. Egy gyerekpszichológus felmérése szerint 10-ből 9 esetben gyógyszeres kezelésre kerül sor. …Az Egyesült Államokban nyolcmillió gyerek szed olyan tablettát, aminek tudatmódosító hatása van. Legálisan. Nyolcmillió gyerek nem lehet tévedés. A kérdőívek nagyszerűek.

…A depresszió „járványa” kitűnő példa a célcsoportok kiterjesztésének, a diagnosztikai határok eltörlésének és a gyógyszerfogyasztás korlátlanná tételének stratégiájára. Jól ismertek azok a régi módszerek, melyekkel a lakosság rábeszélhető erre a betegségre. De születtek e célból új módszerek is, melyekkel még erőteljesebben hirdethetők a betegségekre adható gyógyszerek…”
(Forrás: Virapen, John: Mellékhatás:HALÁL – Egy bennfentes vallomásai a gyógyszeripar működéséről; 202-212.)

A depresszióról, ahogyan azt én látom

A depresszió, mint a neve is mutatja, nyomás nélkülit, lenyomottat jelent (de-nélkül, el; presszió-nyomás) és mindez az életenergiákra vonatkozik. Ahogy azt Dahlke is megfogalmazta, a vitális energiák tartósan nem nyomhatóak el, és nyomásként visszatérnek. Amit hosszú ideig elnyomnak, az nyomaszt, amit pedig sokáig elfojtanak, az szorongat. Így már rögtön érthetővé válik a depresszió során sokszor fellépő agresszió, amelyet rendre saját maguk ellen fordítanak az érintettek.

A depressziót úgy is lehet értelmezni, hogy mindenféle nyomástól el, azaz kikényszeríti az ellazulást és elengedést testi szinten. A gond az, hogy általában a depressziós személy az ellazulás helyett tudattalanul elhagyja magát. Mind testileg, mind lelkileg, annyira, hogy szinte semmilyen életenergiát nem érez önmagában. Valójában halottnak tetteti magát, egyfajta nem végrehajtott öngyilkosság ez.

Az orvostudomány tablettákkal nyomja el, és tünetet kezel. Néha életet menthet ugyan, de magát a depressziót nem gyógyítja meg. Nem alakulhat ki betegség mentális és érzelmi érintettség nélkül.

Azt kell megnézni, hogy mire akar megtanítani, hogy mi a betegség üzenete a számunkra. Személyiségünkben, gondolatainkban, élethelyzetünkben mi az, amin változtatni kell(ene). Amint az ok megvan, a betegség kioltja saját magát, felszámolja magát s megszűnik.

A betegség mindig csak tükör, hogy megláthassuk, mi az a tudati blokk, amit fel kell oldanunk, mi az, amiben meg kell változnunk.
A depresszió olyan, mint egy vészfék: lelassít, ha túl gyorsan száguldasz, ha rossz irányba mész. Ütköztet önmagaddal, megmutatja a magányodat és szembesít az elmúlással, a halállal.

A jó oldala, hogy végre ismét középpontba helyezheted a saját életedet, és rengeteg időt kapsz, amit önmagaddal tölthetsz, ha szomorúság ért, teret enged a szomorúságodnak, bánatodnak azzal, hogy egész egyszerűen csak létezel és semmi sürgető nem történik körülötted.

A hegyre a mélyből vezet az út, majd a csúcsról ismét le, a mélybe. Így van ez az életünkkel is. A boldogságot beárnyékolja a szomorúság, de a borút majd ismét derű követi.

Amikor önmagaddal szembesülsz ez a legnagyobb katarzis. Amikor felfedezed a lelked legmélyebb, legsötétebb bugyrát is, amikor leszállsz önmagad legmélyére. Ha ide eljutsz, lerázhatsz magadról minden béklyót és más emberként, újjászületve tudsz innen a felszínre törni.

Lelki szenvedéseink legfőbb oka az önsajnálat. Történik az életünkben valami, ami haragot, elutasítottságot, megbántottságot, veszteségérzést vált ki belőlünk. A gondolat nagyon bánt minket, rosszul esik, rágódunk rajta és jól elraktározzuk a harag és a csalódottság érzését. És elkezdjük magunkat sajnálni. Egészen szomorúakká válunk, az életünket már-már elviselhetetlennek, kibírhatatlannak érezzük. Ahogy növekszik bennünk a veszteség és a csalódottság érzése, úgy válik egyre kilátástalanabbá a megoldás. És máris megérkeztünk. Itt is van, a depresszió.

Ne hagyd, hogy legyűrjön az önsajnálat! Az igazság fáj, de enélkül nem megy!

  1. Ismerd fel az önsajnálatodat!
  2. Nevezd meg, mondd ki hangosan!
  3. Erőmerítés és győzelem az önsajnálat felett.
  4. Adj hálát! (Bárkinek vagy bárminek, amiben hiszel.)
  5. Mozogj! Menj ki a szabadba!
  6. Fizikai aktivitás.
  7. Zenehallgatás. Olyan zenék, melyekből árad az Élet.

Ha megszelídíted a haragodat, ha eltolod magadtól és megvizsgálod, rá fogsz jönni arra a néha kellemetlen tényre, hogy bizony a téged ért kritikának valamennyi valóságalapja van. Adj hálát, vedd számba, mi mindenért lehetsz hálás! Kezdetnek az is jó, ha azt veszed sorra, mennyi minden szolgálja a kényelmedet, a szórakozásodat, a jólétedet,- máris rájöhettél, hogy sokkal több jó vesz körül, mint rossz.
A hála energiát mozgósít, feloldja a negatív gondolatokat.

Ne feledd: a választás a te kezedben van. Élsz-e vele?